Ha a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót ill. a dolgozó nem tud dolgozni az alábbi lehetőségek lehetnek:
- 1) Fizetés nélküli szabadság kérése: (Ezt a munkáltató nem rendelheti el egyoldalúan) A munka tvkönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény 128–133. paragrafusai rendelkeznek a fizetés nélküli szabadság szabályairól. A 130. paragrafus értelmében a munkavállalónak
gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl– fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Azt jellemzően sokan tudják, hogy a gyermek 3éves koráig jogosult a szülő otthon maradni a gyermekével – ellátások oldaláról nézve ez a gyed és a gyes időszaka (csed pedig a szülési szabadság). Amennyiben a 3 éves kort már meghaladta a gyermek, a gyermek gondozása céljából szintén lehetősége van a szülőnek,
hogy fizetés nélküli szabadságra menjen. A jelenlegi helyzet pedig, vagyis, hogy a gyermekeknek otthon kell lenniük, személyes gondozást jelent. Ha a munkaviszony megszűnik, akkor az érintett munkavállaló passzív jogon további 45 napig biztosított. Ez viszont nem érvényes fizetés nélküli szabadság esetén.
A fizetés nélküli szabadság hátránya, hogy nem jár erre az időszakra bérezés, tehát nincs jövedelme a munkavállalónak, valamint hogy ez idő alatt a biztosítása is szünetel. Ez esetben orvosi ellátásra sem lenne jogosult. Azonban fontos tudni, hogy a fizetés nélküli szabadság első napjától kezdve a munkavállalónak fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatói járulékot. Ennek összege 2020-ban havi 7710, napi szinten 257 forint. Ha rendelkezik ügyfélkapuval a munkavállaló, akkor a 20T1011 elnevezésű nyomtatványon elektronikusan be tudja jelenteni státuszának változását az ÁNYK programon keresztül. A keretprogram a NAV oldalán könnyen letölthető, ügyfélkapun beküldhető a nyomtatvány. Az összeg utalására a szükséges bankszámlaszám a NAV oldalán megtalálható.
Munkaviszony folytonossága A fizetés nélküli szabadság alatti biztosítás szünetelése hatással lehet a munkaviszony folyamatosságára. Amennyiben a fizetés nélküli szabadság kezdete és vége között több mint 30 napos megszakítás történik, akkor a munkaviszony már nem folyamatos. Ez azért nagyon fontos, mert a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (vagyis a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj) alapjának mértékét befolyásolja jelentősen.
Amennyiben várandós kismamaként tervezi valaki fizetés nélküli szabadság kivételét, akkor tudnia kell, hogy ez az időszak kieső időnek számít, vagyis nem számít bele a gyermek születését megelőző 2 évben szükséges legalább 365 napba, valamint az összeg megállapításánál csak a fizetés nélküli szabadság végéig mehetnek vissza (30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság esetén), tehát az előtte lévő időszakban esetlegesen releváns jövedelem ebben az esetben nem számít majd bele az ellátás alapjába. A későbbi esetleges táppénz összegét is nagyon negatívan befolyásolhatja a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele. Ha az irányadó időszak egy része a folyamatos munkaviszony megszakítása előtti időre is esik, akkor az ebben az időszakban, tehát a megszakítás előtti időben kapott jövedelem nem számít a táppénz alapjába. Ha az igénylő, a táppénzjogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180/120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját, ezen 180/120 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási
idő folyamatos. A 120 napos szabályt akkor lehet alkalmazni, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. paragrafusa szerinti – biztosítási jogviszonya az igénylőnek. Ha a meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani (tehát nincs sem 180, sem 120 napja az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva), vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően – a Tbj. 5. paragrafusa szerinti – 180 nap folyamatos biztosítási idővel. Ha igen, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ha viszont nem, akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell kiszámítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját
megállapítani. Tehát könnyen előfordulhat, hogy akinek megszakad a munkaviszonya folyamatossága, és az utána következő félévben táppénzre kényszerül menni, akkor a minimálbér lesz a táppénze alapja, akkor is, ha sokkal magasabb jövedelemmel rendelkezik.
Ha a fizetés nélküli szabadság a megoldás, akkor arra úgy kerüljön sor, hogy egyszerre maximum 30 nap fizetés nélküli szabadságra menjen a munkavállaló, majd fizetett szabadsággal folytassa a távollétet, és a kettőt váltogatva maradjon otthon, amíg szükséges a távollét.
Arra érdemes tehát figyelni, hogy a fizetés nélküli szabadság hossza ne haladja meg a 30 napot, vagyis ne szakadjon meg a folyamatossága a jogviszonynak. A szabadságok nagy részével a munkáltató rendelkezik (7 nappal a munkavállaló), így mindenképpen közös megegyezésre kell jutniuk a feleknek a fizetett szabadságok kivételének kérdésében. Mivel azonban párnapos szabadság kisebb költségteher a munkáltatónak, így érdemes együttműködni a munkavállalóval, hogy a helyzet javulása után a munkaviszony is tudjon folytatódni, mindkét fél megelégedésére.
Ez nyilván hosszú távon (több hónapos bérkieséssel) nem megoldás, de 1-2 hónapra sokaknak lehet mentőöv. A fizetés nélküli szabadság kivételénél fontos még tudni, hogy 15 nappal előre kell jelezni a munkáltató felé az igényt, majd a visszatérést 30 nappal előre kell jelezni
jogszabály szerint. Jelen helyzetben ehhez is érdemes mindkét félnek rugalmasan hozzáállnia.
Még egy fontos tudnivaló kiemelendő a folyamatos jogviszony megszakadása kapcsán. Ha az elkövetkezendő időszakban tervezi esetleg valaki a babaváró hitel felvételét, akkor figyelembe kell vennie, hogy ahhoz is szükséges (legalább a házastársak egyikénél) a folyamatos jogviszony megléte. Tehát 30 napon túli megszakítás a kölcsön felvételét is veszélyeztetheti.
- 2) Munkaviszony megszüntetése: Alapvető szabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató
felmondással megszüntetheti. A munkáltató cselekvési szabadsága azonban bizonyos esetekben törvény által korlátozott. A munkáltató ugyanis felmondással érvényesen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenesnek minősül.
Bizonyos esetekben a munkáltató a felmondását ugyan közölheti, ám a felmondási idő fog később elkezdődni. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődik el. Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszünteti, a munkavállaló végkielégítésre válhat jogosulttá. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább 3 év időtartamban fennálljon.
A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hathavi távolléti díjának megfelelő összeg. Amennyiben pedig a munkaviszony megszüntetésére védett korban, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül kerül sor, a végkielégítés mértéke egytől háromhavi távolléti díjjal emelkedik. Azonban a felek a munkaviszonyt megszüntethetik közös megegyezéssel is, ilyenkor nem jár végkielégítés a dolgozónak.
3) Karantén esete: Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel a Munka törvénykönyve 146 § (1) bekezdésére, erre az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak. Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére. A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem
foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem. Ezt az időtartamot egyebekben úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna,
azaz munkabért nem kell biztosítani, azonban (munkaidőkeret-számítás esetén) munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni. Ha a munkavállaló önkényesen – orvosi utasítás és igazolás nélkül – vonja ki magát a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, a munkáltató akár azonnali hatállyal is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ha a munkáltató nem szünteti meg a munkaviszonyt, az „önkéntes karantén” igazolatlan távollétnek minősül, ezért annak idejére a munkáltató munkabért sem köteles fizetni.
Fontos még azt is szem előtt tartani, hogy az igazolatlan távollét idejére a biztosítási jogviszony szünetel. Ha a munkavállaló feladatai otthonról is elvégezhetők, akkor természetesen a munkáltató engedélyezheti a munkavállaló részére az otthoni munkavégzést. A munkáltató továbbá fizetés nélküli szabadságot is engedélyezhet a munkavállaló részére, a munkavállalónak azonban ebben az esetben is figyelemmel kell lennie arra, hogy ezen időtartam alatt is szünetel a biztosítási jogviszony.